A tarhonyafőzés nem ördöngösség, csak néhány fogást kell betartani, hogy kellemes köretet kapjunk pörköltfélék vagy mártással készülő húsok mellé. A mai háziasszony természetesen a géppel készült száraztésztát részesíti előnyben, otthon csak kevesen reszelik, csipkedik, vágják, ahogy azt eleink tették nyár elején, a tarhonyakészítés főszezonjában.

Aki rizst már készített, nem téveszti el a tarhonyafőzést sem. Igaz, itt figyelni kell a tészta színére, azt a bizonyos aranyszínt nem szabad túllépni. Többnyire olajon (esetleg zsíron) kezdjük meg a tarhonya pirítását, amikor eléri az aranyszínt, öntsük fel a térfogata duplája mennyiségű vízzel. Akárcsak a rizsnek, a tarhonyának is forrásban lévő víz dukál. Utána már csak megsózzuk, és a forrást követően nem sokkal lezárhatjuk a tűzhelyet. Elég letakarni, magától megdagad, beszívja a vizet.